A kognitív funkciók fejlesztése
Érzékelés, észlelés fejlesztése - Figyelem fejlesztése - Emlékezet fejlesztése - Gondolkodási funkciók fejlesztése
A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek
tartoznak:
érzékelés-észlelés
figyelem, megfigyelőképesség
emlékezet
gondolkodási funkciók
A kognitív funkciók fejlesztésének célja
az iskolaérettséghez szükséges részképességek kialakítása. A tanulási
zavarok hátterében legtöbbször valamely részképesség zavara, elmaradása áll. A
gyermek teljesítő képessége komplex pszichikus funkciók sokaságából tevődik
össze, amelyek egy sor részteljesítményből épülnek fel.
Amennyiben ezek a részképességek nem alakulnak ki, a magasabb kognitív funkciók
nem lehetségesek. A sikeres iskolai beváláshoz gyermekeinknek olyan tudásra van
szükség, melynek alapja a koncentrált figyelem, a biztos rövid és hosszú idejű
emlékezet, elemi gondolkodási műveletek végzése, jó problémamegoldó képesség.
Az egyes részképességeket, kognitív funkciókat már a korai életévektől mérni,
vizsgálni tudjuk. A tesztek az adott életkornak megfelelő részképességeket mérik,
így egyes képességek hiányára, elmaradására fény derül.
A képességfelmérést követő fejlesztés, egyénre szabott, komplex terápia
változatos helyzetek/eszközök segítségével a hiányzó készségek, képességek
kialakítása. A játékos képességfejlesztések heti egy-két alkalommal, egyéni vagy
kiscsoportos formában történnek.
Érzékelés, észlelés fejlesztése
Az eredményes tanulás egyik feltétele az érzékszervek
illetve az érzékelési folyamatok megfelelő állapota, fejlődése és működése.
Az érzékelés, észlelés fejlesztésének területei:
Mozgás és egyensúlyészlelés fejlesztése
·
A saját mozgás érzékelése elősegíti a biztonságos mozgáskoordinációt, a térben
való tájékozódást és az egyre bonyolultabb és finomabb mozgások megtanulását.
·
A nehezen tanuló gyerekek között gyakran fordul elő motoros éretlenség, mozgásos
ügyetlenség, esetleg enyhébb fokú mozgáskorlátozottság.
Látásérzékelés fejlesztése
·
szem-kéz koordináció
·
vizuális időrendiség
·
formaészlelés
·
vizuális ritmus észlelése
·
színlátás fejlesztése
Hallásérzékelés fejlesztése
·
auditív diszkrimináció
·
beszédhang analízis
·
ritmusfejlesztés
Taktilis, tapintási észlelés
Tér észlelés (testtudat, téri tájékozódás)
Idő észlelés (sorrendiség, tájékozódás)
A figyelem ingerek közötti szelektálás. A figyelem
kiemeli, pontosabbá és élesebbé teszi észlelésünket. Optimális feltételeket
teremt az információk felfogásához és feldolgozásához.
A figyelem fejlesztésének területei:
Feladatmegoldás során, a spontán és az irányított figyelem is fontos szerepet
játszik.
Tartós figyelem fejlesztése
Kitartó feladatvégzéshez, egy probléma megoldásához elengedhetetlenül fontos
a tartós figyelem megléte. Kialakításához fontos, hogy a feladat a gyermek
értelmi szintjének megfelelő legyen és jól motiváljon.
Intenzív figyelem fejlesztése
A hatékony tanuláshoz fontos a zavaró hatásoktól mentes környezet biztosítása.
Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a gyermek saját maga válassza ki a
számára megfelelő nehézségű feladatot, találja meg saját tempóját, legyen képes
az elmélyülésre.
Szelektív figyelem fejlesztése
A szelektív figyelmet fejleszti minden olyan feladat, amelyben válogatást,
elkülönítést, lényegkiemelést, szempontválasztást és váltást gyakorolnak a
gyerekek.
Megosztott figyelem fejlesztése
A figyelem egyidejű ráirányítása a több szempontú feladatokra. (összetett
feladatok, többműveletes matematikai feladatok)
·
Rövid távú emlékezet
·
Hosszú távú emlékezet
·
Auditív:
hallás után hogyan tudunk megjegyezni és felidézni hang
effektusokat, hangokat, szavakat, mondatokat.
·
Vizuális emlékezet:
látott, szemünkkel érzékelt dolgot hogyan tudunk
felidézni
·
Taktilis
·
Mozgásos
· Térbeli
·
Időbeli emlékezet
Gondolkodási funkciók fejlesztése
·
A környezet megismertetése, felfedeztetése.
·
Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új
ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése.
·
Főfogalom alá rendelés.
·
Különbségek megfigyeltetése.
·
Változás megfigyeltetése.
·
(Logikai) -
funkcionális összefüggések megfigyeltetése.
·
Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.
·
Hiányok pótlása (szimmetria
·
Általánosítás, konkretizálás.
·
Analógiás gondolkodás fejlesztése.
·
Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
·
Testfogalom fejlesztése.
·
Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
·
Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
·
Hangulatok, érzelmek felismertetése.
·
Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése